ONLINE SZÁLLÁS KERESŐ
Ország:
Település:
változik az ország, szűkítjük a városokat?
Típus:
 
Repülőjegy Online foglalás
   ÚTVONALTERVEZŐ

Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

Last minute - Bibione-Caorle
Last minute - Bibione-Caorle szálláshely
AST MINUTE AJÁNLATOK BIBIONE, CAORLE: Szállás neve Hely Akciós ár Leírás Giardini di Altea típusú B5 / V LIDO ALTANEA Euro 680,00 / apartman / hét B5 típusú apartmanban medencével, ...

Mostar Inn Panzió
Mostar Inn Panzió szálláshely
Mostar város és község Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja. A város nevét ...

Nyaralás Horvátországban, Brac szigetén - Sutivánban
Nyaralás Horvátországban, Brac szigetén - Sutivánban szálláshely
Kellemes környezetben, közel a tengerhez, kora tavasztól késő őszig. A változatos part, a mediterrán hangulat nagyon sok lehetőséget kínál a pihenni vágyóknak, a fürdésen és a garantáltan ...

Hotel Paradis***
Hotel Paradis*** szálláshely
A Tordatúr szélén fekvő Hotel Paradis ideális kiindulópont számos turisztikai, történelmi valamint üzleti helységekhez. Számos turistalátványosság található a motel közvetlen ...

 

Prága - Csehország

Egy kis történelem
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Csehország történelme azonos Prága történelmével.

Hogy erős és szép város, azt egy arab-zsidó kereskedő, Ibrahim Ibn Jakub már 965-ben lejegyezte, amikor egyfelől mint kereskedő, másfelől mint mór követ járt Prága városában. Látogatása idején Prága már száz esztendőket számlált, és az arab utas tiszteletre méltó érdekességként említi, hogy a város nem fából épült, hanem kő és mész alkotja falait, és élénk kereskedelme folytán minden városok leggazdagabbika. A XIV. században annyira fejlett volt, hogy IV. Károly cseh király és német-római császár Rómával kivánta egyenrangúvá tenni a két várost hasonlatosságuk miatt.Valóban, sok idelátogató olasz igazolta a hasonlóság valós voltát. Goethe pedig – aki Prágát csak leírásból, elbeszélésekből ismerte – úgy beszélt róla, mint a világ kőkoronájának drágakövéről. 1902-ben Augustin Rodinnek is Róma jutott az eszébe, és Picasso számára is boldog meglepetés volt az Arany Prágával való találkozás.

A költőktől és zeneművészektől annyiszor megénekelt Moldva – csehül Vltava – középen szegi ketté a várost. Két partja valamiképpen Budapestre emlékeztet, csak a folyó iránya ellenkező a Dunáéval. A bal oldalon a Vár, alatta a Kisoldal a jobb oldalon pedig a síkabb Óváros.

A cseh nemzeti legenda úgy tartja, hogy a bölcs Libuše hercegnő és férje, Přemysl házasságából származtak az első fejedelmi rangú uralkodók, s az utódok első, történelmileg is ismert fejedelem Bořivoj volt. Ő rakta le a keresztény templomok alapjait, uralkodásának ideján a Vár lett a Přemysl család állandó székhelye. A X. században Vencel fejedelem uralkodott, akit viszont fivére, Boleszláv megöletett. 973-ban II. Boleszláv fejedelem megalapította a prágai püspökséget, s jogara alatt egyesítette a cseh területeket. Így alakult ki a cseh állam.

Már ekkor hozzátartozott Morvaország és Szilézia. Ez idő tájt a Prágában épült két vár – a Hradčany és a Vyšehrad – még egyképpen fontos volt ugyan, de a hangsúly lassanként mégis a Prágai Várnak nevezett Hradčanyra – azaz Hradzsinra - tevődött át. Királyi koronát a német-római császártól először II. Vratiszlav kapott 1085-ben, de csak saját személyére. A cseh királyság intézménye a XIII. században állandósult. 1257-ben alakult ki a Vár alatti város – a mai Kisoldal – amely a magdeburgi városi jogok szerint kapta statutumait. A XIII. században gazdag ezüstérc-telepeket találtak Csehországban. A cseh garas, amelyet 1300-ban kezdtek verni Kutná Horában, azaz Kuttenbergben – Európa egyik legértékesebb pénzneme lett. Prága azonban már korábban is gazdagodott, s a cseh állam tekintélye egyre növekedett. Ennek egyik bizonysága az 1212-ben kiadott Szicíliai Aranybulla, amelyet II. Frigyes német-római császár és szicíliai király adott ki, s amelyben elismerte a cseh állam szabadságát, jogait pedig a német birodalmon belül kiszélesítette.

II. Přemysl Ottokár /1253-1278/ a „vas- és aranykirály” uralkodása alatt a cseh király hatalma az Adriai-tengerig ért – ő volt az, aki az osztrák tartományok birtokáért több háborút is viselt Habsburg Rudolffal és Kun László magyar királlyal, mígnem 1278-ban a morva-mezei csatában életét vesztette.

1306-ban megölték a Přemysl-ház utolsó férfitagját, a fiatal III. Vencelt, és 1310-ben új diansztia képviselője kerül a cseh trónra, a Luxemburgiaké. Az első Luxemburgi uralkodó János felesége Přemysl Erzsébet jogán lesz cseh király - az akkori európai csaták aktív résztvevője, és teljesen vakon fejezte be – csatában – az életét. Utódja I. Károly cseh király, aki IV. Károly német-római császár néven vonult be a történelembe. A Franciaországban nevelkedett ifjú tette a legtöbbet Prága felvirágoztatásáért. 1348-ban alapította Közép-Európa egyik legkorábbi egyetemét a róla elnevezett Karolinumot, amelynek évszázadokon át cseh és német jellege volt. 1380 körül már 40 magyar diák látogatta, ami nagy számnak számított. IV. Károlynak más magyar vonatkozású kapcsoltai is voltak: leánya, Margit nagy Lajos király első felesége volt, Zsigmond pedig elvette Nagy Lajos leányát, Máriát. IV. Károlyt idősebbik fia IV. Vencel követte a cseh trónon. A szociális ellentétek jelentős méreteket öltöttek, és a Betlehem kápolna prédikátorának Husz Jánosnak a tanait mind többen kezdték hallgatni. Vele kezdődött az ún huszita mozgalom. Csehországban először az óvárosi „Falhozépült Szent Márton templom”-ban vezették be a két szín alatti áldozást, és megkezdődött a huszita mozgalom. A nemzeti felkelés 1419. július 30-án tört ki a Jan ®elivský prédikátor által vezetett „szegények menetével”. Ezzel évtizedekre szóló elkeseredett harc kezdődött, amely csak 1437-ben ért véget. Időközben Luxemburgi Zsigmond követte a cseh trónon fivérét IV. Vencelt, és megpróbálta felszámolni a huszita lázadókat. Husz János ebben a korban már nem élt: Zsigmond ugyanis a konstanzi zsinat elé rendelte, hogy ott védje meg a tanait, és annak ellenére, hogy menlevéllel is ellátta, a zsinat halálra itélte és megégette. Jan ®elivský hasonló sorsra jutott. A husziták azonban újult erővel nyomultak előre, Dél-Csehországban külön várost is alapítottak – Tábort. 1437-ben azután a Dubai Jan Roháč kivégzésével végetért a huszita korszak.

Zsigmondot a cseh trónon veje II. Albert követte, aki egyúttal magyar király is volt: utána fia László következett, aki apja után V. László néven a magyar trónt is örökölte. Halála után a tekintélyes főurat, Podjebrádi Györgyöt választották a cseh rendek, akinek Corvin Mátyás lett a veje. Podjebrádi György a huszita vallás felé húzott, amiért a pápák kiátkozták és keresztes hadjáratot indítottak ellene. Ennek vezetését III. Frigyes császárra és Mátyás királyra bízták. A váltakozó szerencséjű csatározások során a cseh katolikus rendek ugyan meg is választották Mátyást cseh királynak, a huszita nemesség azonban Jagelló Ulászló lengyel herceget ismerte el. Végül mégis Mátyás győzött Boroszlónál, és megkötötték az olmützi békét 1478-ban. Eszerint a tulajdonképpeni Csehország Ulászlóé maradt, a melléktartományok viszont Mátyás kezébe kerültek. Mátyás halála után azonban az ő birtokait is Ulászló kapta meg. Fiának II. Lajosnak korai halála által nemcsak a magyar, hanem a cseh trón is megürült, és a cseh rendek a magyar rendek egy részéhez hasonlóan Lajos sógorát, Ferdinándot ültették a magyar trónra. Ezzel itt is megkezdődött a Habsburgok 1918-ig tartó uralma, sőt II. Rudolfnak és II. Mátyásnak itt is volt a székhelye. Az udvar fénye azonban nem tudta elrejteni a császárság belső ellentéteit. Ez az ellentét az uralkodó és a rendek között főleg a vallásszabadságot illetően volt szembetűnő és lázadásokban csúcsosodott ki. Az első ilyen lázadás 1547-ben tört ki Ferdinánd ellen.

1618-ban ismét világtörténelmi eseményre került sor: a protestáns fejedelmek uniójának biztatására rendi felkelés tört ki, s ezzel megkezdődött a harmincéves háború. A királyi helytartót Slavatát és Martinicot titkárjaikkal együtt kidobták az ablakon – ez az aktus prágai defenesztráció néven ismert. A defenesztráció után a cseh nemzeti haderők nyílt háborút kezdtek a császári haderők ellen, de a rossszul vezetett nemzeti csapatok 1620. november 20-án a Prága melletti Fehér-hegyen csatát vesztettek. Prága az osztrák birodalom cseh tartományának mellőzésre ítélt városa lett, ahol véget ért a téli királyként ismert Pfalzi Frigyes uralma. A győztes II. Ferdinánd a cseh ellenállás vezéreit lefejeztette. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a vereség után menedéket nyújtott a rászorulóknak. Segítő hadat is küldött, de a Péchy Simon kancellár által vezetett sereg a csata idején egy napi járóföldre volt még a Fehér-hegytől, s csupán előőrse vett részt az ütközetben Kornis Zsigmond parancsnoksága alatt.

A vereséget követő évtizedekben, a harmincéves háború idején a város több alkalommal volt véres harcok színhelye. 1631-ben a szászok, 1648-ban a svédek foglalták el. A Habsburgok csehországi győzelme után megkezdődik az ellenreformáció és az erős németesítés.

A város csak egy évszázaddal később lesz ismét harcok színtere: az osztrák örökösödési háború alatt 1741-1743 között a bajorok és a franciák, 1744-ben pedig a poroszok szállták meg. Prága közelében további harcokra került sor a hétéves háború idején II. Frigyes porosz és Mária Terézia osztrák hadai között.

A későbbi bécsi kormány iparpolitikája kedvezett a csehországi, morvaországi és sziléziai gyáralapításoknak, különösen a textilipar fejlődött ugrásszerűen, Karlínban és Smíchovon új ipari jellegű peremvárosok keletkeztek. A XVIII. századi felvilágosodás is nagy hatással volt a cseh tartomány fővárosára. A napóleoni háborúk alíg érintették Prágát, ezért csak 1830 után indul meg nagyobb mértékben az ellenzék tevékenysége a metternichi politika ellen. 1848 márciusában Prágában is kitör a forradalom, és az osztrák magyar kiegyezés miatt a cseh képviselők kivonultak a bécsi birodalmi gyűlésről. Különösen elkeserítette a cseheket, hogy Ferenc József nem akarta cseh királlyá koronáztatni magát. 1882-ben kettéválasztják a Károly Egyetemet – a Karolinum nevet a német egyetem viselte tovább.

1918-ban Prága minden zökkenő nélkül lett a frissen alakult Csehszlovák Köztársaság fővárosa, első köztársasági elnöke csaknem két évtizedig Tomás Garyk Masaryk a humanista gondolkodású professzor, őt Eduard Benes követte. Csehszlovákiát az Antant hatalmak az ún. Müncheni egyezménnyel feloszlatták, majd 1939 márciusában megszállták a német csapatok, és létrejött a Cseh-Morva Protektorátus. A szovjet csapatok szabadították fel 1945. május 8-án.

Múzeumok, galériák:

A Vár
területe naponta 5.00 – 24.00 óra között látogatható

Az egyes objektumok hétfő kivételével 10.00-18.00 között várják a látogatókat. Attól függően, hogy mennyi az időnk, hány objektumot kivánunk megtekinteni a következő lehetőségek között válogathatunk:

Szent Vitus székesegyházRégi Királyi PalotaSzent György Bazilika, Várbéli Lőportorony II. Rudolfnak és alkimistáinak gyűjteményével, Arany utcácska
Belépő: 220/110 korona Az alacsonyabb ár a gyermekekre /6-15 éves/ ill. a diákokra vonatkozik.
Csoportkedvezmény nincs.
Szent Vitus székesegyházRégi Királyi PalotaArany utcácska
Belépő: 180/90 cseh korona Az alacsonyabb ár a gyermekekre /6-15 éves/ ill. a diákokra vonatkozik.
Arany utcácska – 40 cseh korona
Strahovi Kolostor könyvtára 60 CZK, képtára 40 CZK
Loretto – 80 CZK
Nemzeti Múzeum – Václavské nám 1, Praha 1 – 80 CZK
Zsidó Múzeum – / a belépőjegy a következő objektumok megtekintésére jogosít fel:
Maisel Zsinagóga, ul. Maiselova 10, Praha 1
Spanyol Zsinagóga ul. Vězenská 1, Praha 1
Pinkasova synagoga ul. Široká 3, Praha 1
Klausova synagoga ul. U starého hřbitova 3, Praha 1
Régi Zsidó Temető /Starý hřbitov ul. Široká 1, Praha 1
A fenti objektumok az Állami Zsidó Múzeum fennhatásága alá tartoznak.
A Régiúj Zsinagóga azonban a prágai zsidó hitközségé, ezért ide külön kell belépőjegyet váltani!

A Nemzeti Galéria /Národní galérie/ fennhatósága alatt álló műemlékek és az ott megtekinthető állandó kiállítások:
Csehországi Szent Ágnes Kolostor ul. U Milosrdných 17, Praha 1
Cseh- és morvaországi valamint közép-európai középkori művészet /1200-1555/, belépő 100 CZK
Kinsky Palota /Palác Kinských Staroměstské nám. 12, Praha 1/ - rajz és grafikai állandó kiállítás, belépő: 100CZK
Vásárpalota /Veletrľní palác ul. Dukelských hrdinů 47, Praha 7/ - XIX. és XX. századi művészet. Kortárs művészet, belépő: 200CZK
Szent György kolostor /Klášter svatého Jiři/ Jiřské nám. 33 Praha 1, II. Rudolf kora művészete, cseh barokk. Belépő 50 CZK
Sternberg Palota /Šternbergský palác Hradčanské nám. 15, Praha 1/ Európai művészet a régi göröktől a barokk korig, belépő 100 CZK

A cseh konyháról:

Hol ehetünk igazi, jó prágai knédlit meg hozzá jó cseh sört?
Ki volt a magyar köztudatban az elhintője annak a tévhitnek, hogy a sztrapacska cseh étel?! Nem célunk ennek kibogozása, nem érnénk el vele semmit, de Uraim /és Hölgyeim/ meg fognak sértődni a pincérek, mert ugyan párját ritkítóan finom eledel, de nem tartozik a jellegzetes cseh ételek közé. A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrű levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a Šumavai savanyú gombalevest sok gombával.

Italok: Aperitiv – Becherovka – ld. Karlovy Vary.

Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És Švejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a „népiesebb” kocsmák árai is népiesebbek. Ezek listáját nem soroltuk be ide, mert egyrészt túl hosszú lenne, másrészt felfedezésük annál

Kedvenceink:
U Vystřelenýho voka
U Jánošikovej Češky

Közlekedés:
Prágában három metróvonal hivatott megoldani a tömegközlekedés legszámottevõbb részét. A villamosok, autóbuszok is hozzájárulnak ennek megoldásához. A Petøin hegyre közlekedõ fogaskerekû is ide tartozik. Jegyet a dohányboltokban, a metró automatáiban, a közlekedési vállalat jegyeladóiban vásárolhatunk. Az alapjegy ára 12 cseh korona, amellyel munkanapokon 60 percig utazhatunk, átszállni is lehet, illetve az éjszakai órákban, valamint munkaszüneti napokon 90 percig érvényesek. Vásárolhatók 8 kornás jegyek is, ezek azonban átszállásra nem jogosítanak, és felhasználási idejük 15 perc vagy 4 metrómegálló.

A gyermekek /6-15 évesig/ kedvezményes jegyeket vehetnek igénybe.

Parkolás:
A legmegfelelõbb megoldás valamelyik nagy mentesitõ parkolóban hagyni a kocsit és metróval utazni a központba. Az elsõ kerületben például tilos a parkolás, vannak ugyan parkolóházak, stb. áruk azonban 1 napra 700 cseh korona körül mozog. A Prágát Pozsonnyal összekötõ autópálya közelében is találunk ilyen mentesítõ - aránylag olcsó - parkolókat az Opatov vagy a Chodov metrómegállók közelében. Ha azonban más útvonalon érkezünk a cseh fõvárosba, kihasználhatjuk a Skalka, Zlièin, Palmovka, Nové Butovice, Radlická, Rajská zahrada vagy a Nádraľi Holešovice megállók közelében létesitett parkolókat is.

 


Kolping Erdeiház

Üdvözöljük a Kolping Erdeiházban, Érsekvadkerten! Egy oklevél először 1227-ben említette az itt birtokos esztergomi érsek vadkertjét, amiről a község nevének utótagját is kapta. Az érsekvadker...


Hajnal Hotel és Étterem szálláshely
Hajnal Hotel és Étterem

Üdvözöljük Mezőkövesden, a Hajnal Hotelben!Engedjék meg, hogy most bemutathassuk Önöknek Észak Magyarország egyik leghíresebb termálfürdőjében, Zsóry fürdőn található Hajnal Hotelt. Normal ...


Vakáció Vendégházak szálláshely
Vakáció Vendégházak

Üdvözöljük Sopronban, a Vakáció Vendégházakban! A Vakáció vendégházak a Nyugat-Dunántúl legvonzóbb történelmi településein Sopronban és Nagycenken találhatók....


Nyíregyházi Állatpark - Hotel Dzsungel, Erdei Iskola

Nyíregyházi Állatpark - Hotel Dzsungel, Erdei Iskola: Az erdei iskola programjait a négy évszak megosztásával szervezzük, korosztályonkénti beosztással, az életkori sajátosságok figyelembevétel&e...


© Jogvédelem