ONLINE SZÁLLÁS KERESŐ
Ország:
Település:
változik az ország, szűkítjük a városokat?
Típus:
 
Repülőjegy Online foglalás
   ÚTVONALTERVEZŐ

Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

Villa**** Palma
Villa**** Palma szálláshely
Opatija (Abbázia) nevét egy XVI. századi Benedek-rendi apátságról kapta. A későbbiekben e templom köré épült fel az egész város. Ma a helyén a Szent Jakab templom (Sv. Jakov) áll. Opatija első ...

El Greco Hotel***
El Greco Hotel*** szálláshely
Kréta: Görögország legdélebben fekvő és legnagyobb szigetére, Krétára hívjuk Önt, melyet a helyiek egyszerűen csak nagy szigetnek neveznek. Lélegzetelállító természeti ...

House Jakus Zeljko
House Jakus Zeljko     szálláshely
A Trogir mellett, egy kis védett öbölben fekvő falu kedvelt üdülőhely. Nemcsak kellemes, jól kiépített strandja, de jachtkikötője is ide vonzza a tenger szerelmeseit – nem véletlenül. Itt láthatók ...

Bella Austria kemping
Bella Austria kemping szálláshely
St. Peter am Kammersberg-ben a stájer fautcákon tökéletesen lehet érezni a helyi élet ritmusát, és közben a múltba egy időutazást tenni. Althofen-ben látható a ’Brechlkunyhó’, a ...

 

Prága - Csehország

Egy kis történelem
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Csehország történelme azonos Prága történelmével.

Hogy erős és szép város, azt egy arab-zsidó kereskedő, Ibrahim Ibn Jakub már 965-ben lejegyezte, amikor egyfelől mint kereskedő, másfelől mint mór követ járt Prága városában. Látogatása idején Prága már száz esztendőket számlált, és az arab utas tiszteletre méltó érdekességként említi, hogy a város nem fából épült, hanem kő és mész alkotja falait, és élénk kereskedelme folytán minden városok leggazdagabbika. A XIV. században annyira fejlett volt, hogy IV. Károly cseh király és német-római császár Rómával kivánta egyenrangúvá tenni a két várost hasonlatosságuk miatt.Valóban, sok idelátogató olasz igazolta a hasonlóság valós voltát. Goethe pedig – aki Prágát csak leírásból, elbeszélésekből ismerte – úgy beszélt róla, mint a világ kőkoronájának drágakövéről. 1902-ben Augustin Rodinnek is Róma jutott az eszébe, és Picasso számára is boldog meglepetés volt az Arany Prágával való találkozás.

A költőktől és zeneművészektől annyiszor megénekelt Moldva – csehül Vltava – középen szegi ketté a várost. Két partja valamiképpen Budapestre emlékeztet, csak a folyó iránya ellenkező a Dunáéval. A bal oldalon a Vár, alatta a Kisoldal a jobb oldalon pedig a síkabb Óváros.

A cseh nemzeti legenda úgy tartja, hogy a bölcs Libuše hercegnő és férje, Přemysl házasságából származtak az első fejedelmi rangú uralkodók, s az utódok első, történelmileg is ismert fejedelem Bořivoj volt. Ő rakta le a keresztény templomok alapjait, uralkodásának ideján a Vár lett a Přemysl család állandó székhelye. A X. században Vencel fejedelem uralkodott, akit viszont fivére, Boleszláv megöletett. 973-ban II. Boleszláv fejedelem megalapította a prágai püspökséget, s jogara alatt egyesítette a cseh területeket. Így alakult ki a cseh állam.

Már ekkor hozzátartozott Morvaország és Szilézia. Ez idő tájt a Prágában épült két vár – a Hradčany és a Vyšehrad – még egyképpen fontos volt ugyan, de a hangsúly lassanként mégis a Prágai Várnak nevezett Hradčanyra – azaz Hradzsinra - tevődött át. Királyi koronát a német-római császártól először II. Vratiszlav kapott 1085-ben, de csak saját személyére. A cseh királyság intézménye a XIII. században állandósult. 1257-ben alakult ki a Vár alatti város – a mai Kisoldal – amely a magdeburgi városi jogok szerint kapta statutumait. A XIII. században gazdag ezüstérc-telepeket találtak Csehországban. A cseh garas, amelyet 1300-ban kezdtek verni Kutná Horában, azaz Kuttenbergben – Európa egyik legértékesebb pénzneme lett. Prága azonban már korábban is gazdagodott, s a cseh állam tekintélye egyre növekedett. Ennek egyik bizonysága az 1212-ben kiadott Szicíliai Aranybulla, amelyet II. Frigyes német-római császár és szicíliai király adott ki, s amelyben elismerte a cseh állam szabadságát, jogait pedig a német birodalmon belül kiszélesítette.

II. Přemysl Ottokár /1253-1278/ a „vas- és aranykirály” uralkodása alatt a cseh király hatalma az Adriai-tengerig ért – ő volt az, aki az osztrák tartományok birtokáért több háborút is viselt Habsburg Rudolffal és Kun László magyar királlyal, mígnem 1278-ban a morva-mezei csatában életét vesztette.

1306-ban megölték a Přemysl-ház utolsó férfitagját, a fiatal III. Vencelt, és 1310-ben új diansztia képviselője kerül a cseh trónra, a Luxemburgiaké. Az első Luxemburgi uralkodó János felesége Přemysl Erzsébet jogán lesz cseh király - az akkori európai csaták aktív résztvevője, és teljesen vakon fejezte be – csatában – az életét. Utódja I. Károly cseh király, aki IV. Károly német-római császár néven vonult be a történelembe. A Franciaországban nevelkedett ifjú tette a legtöbbet Prága felvirágoztatásáért. 1348-ban alapította Közép-Európa egyik legkorábbi egyetemét a róla elnevezett Karolinumot, amelynek évszázadokon át cseh és német jellege volt. 1380 körül már 40 magyar diák látogatta, ami nagy számnak számított. IV. Károlynak más magyar vonatkozású kapcsoltai is voltak: leánya, Margit nagy Lajos király első felesége volt, Zsigmond pedig elvette Nagy Lajos leányát, Máriát. IV. Károlyt idősebbik fia IV. Vencel követte a cseh trónon. A szociális ellentétek jelentős méreteket öltöttek, és a Betlehem kápolna prédikátorának Husz Jánosnak a tanait mind többen kezdték hallgatni. Vele kezdődött az ún huszita mozgalom. Csehországban először az óvárosi „Falhozépült Szent Márton templom”-ban vezették be a két szín alatti áldozást, és megkezdődött a huszita mozgalom. A nemzeti felkelés 1419. július 30-án tört ki a Jan ®elivský prédikátor által vezetett „szegények menetével”. Ezzel évtizedekre szóló elkeseredett harc kezdődött, amely csak 1437-ben ért véget. Időközben Luxemburgi Zsigmond követte a cseh trónon fivérét IV. Vencelt, és megpróbálta felszámolni a huszita lázadókat. Husz János ebben a korban már nem élt: Zsigmond ugyanis a konstanzi zsinat elé rendelte, hogy ott védje meg a tanait, és annak ellenére, hogy menlevéllel is ellátta, a zsinat halálra itélte és megégette. Jan ®elivský hasonló sorsra jutott. A husziták azonban újult erővel nyomultak előre, Dél-Csehországban külön várost is alapítottak – Tábort. 1437-ben azután a Dubai Jan Roháč kivégzésével végetért a huszita korszak.

Zsigmondot a cseh trónon veje II. Albert követte, aki egyúttal magyar király is volt: utána fia László következett, aki apja után V. László néven a magyar trónt is örökölte. Halála után a tekintélyes főurat, Podjebrádi Györgyöt választották a cseh rendek, akinek Corvin Mátyás lett a veje. Podjebrádi György a huszita vallás felé húzott, amiért a pápák kiátkozták és keresztes hadjáratot indítottak ellene. Ennek vezetését III. Frigyes császárra és Mátyás királyra bízták. A váltakozó szerencséjű csatározások során a cseh katolikus rendek ugyan meg is választották Mátyást cseh királynak, a huszita nemesség azonban Jagelló Ulászló lengyel herceget ismerte el. Végül mégis Mátyás győzött Boroszlónál, és megkötötték az olmützi békét 1478-ban. Eszerint a tulajdonképpeni Csehország Ulászlóé maradt, a melléktartományok viszont Mátyás kezébe kerültek. Mátyás halála után azonban az ő birtokait is Ulászló kapta meg. Fiának II. Lajosnak korai halála által nemcsak a magyar, hanem a cseh trón is megürült, és a cseh rendek a magyar rendek egy részéhez hasonlóan Lajos sógorát, Ferdinándot ültették a magyar trónra. Ezzel itt is megkezdődött a Habsburgok 1918-ig tartó uralma, sőt II. Rudolfnak és II. Mátyásnak itt is volt a székhelye. Az udvar fénye azonban nem tudta elrejteni a császárság belső ellentéteit. Ez az ellentét az uralkodó és a rendek között főleg a vallásszabadságot illetően volt szembetűnő és lázadásokban csúcsosodott ki. Az első ilyen lázadás 1547-ben tört ki Ferdinánd ellen.

1618-ban ismét világtörténelmi eseményre került sor: a protestáns fejedelmek uniójának biztatására rendi felkelés tört ki, s ezzel megkezdődött a harmincéves háború. A királyi helytartót Slavatát és Martinicot titkárjaikkal együtt kidobták az ablakon – ez az aktus prágai defenesztráció néven ismert. A defenesztráció után a cseh nemzeti haderők nyílt háborút kezdtek a császári haderők ellen, de a rossszul vezetett nemzeti csapatok 1620. november 20-án a Prága melletti Fehér-hegyen csatát vesztettek. Prága az osztrák birodalom cseh tartományának mellőzésre ítélt városa lett, ahol véget ért a téli királyként ismert Pfalzi Frigyes uralma. A győztes II. Ferdinánd a cseh ellenállás vezéreit lefejeztette. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a vereség után menedéket nyújtott a rászorulóknak. Segítő hadat is küldött, de a Péchy Simon kancellár által vezetett sereg a csata idején egy napi járóföldre volt még a Fehér-hegytől, s csupán előőrse vett részt az ütközetben Kornis Zsigmond parancsnoksága alatt.

A vereséget követő évtizedekben, a harmincéves háború idején a város több alkalommal volt véres harcok színhelye. 1631-ben a szászok, 1648-ban a svédek foglalták el. A Habsburgok csehországi győzelme után megkezdődik az ellenreformáció és az erős németesítés.

A város csak egy évszázaddal később lesz ismét harcok színtere: az osztrák örökösödési háború alatt 1741-1743 között a bajorok és a franciák, 1744-ben pedig a poroszok szállták meg. Prága közelében további harcokra került sor a hétéves háború idején II. Frigyes porosz és Mária Terézia osztrák hadai között.

A későbbi bécsi kormány iparpolitikája kedvezett a csehországi, morvaországi és sziléziai gyáralapításoknak, különösen a textilipar fejlődött ugrásszerűen, Karlínban és Smíchovon új ipari jellegű peremvárosok keletkeztek. A XVIII. századi felvilágosodás is nagy hatással volt a cseh tartomány fővárosára. A napóleoni háborúk alíg érintették Prágát, ezért csak 1830 után indul meg nagyobb mértékben az ellenzék tevékenysége a metternichi politika ellen. 1848 márciusában Prágában is kitör a forradalom, és az osztrák magyar kiegyezés miatt a cseh képviselők kivonultak a bécsi birodalmi gyűlésről. Különösen elkeserítette a cseheket, hogy Ferenc József nem akarta cseh királlyá koronáztatni magát. 1882-ben kettéválasztják a Károly Egyetemet – a Karolinum nevet a német egyetem viselte tovább.

1918-ban Prága minden zökkenő nélkül lett a frissen alakult Csehszlovák Köztársaság fővárosa, első köztársasági elnöke csaknem két évtizedig Tomás Garyk Masaryk a humanista gondolkodású professzor, őt Eduard Benes követte. Csehszlovákiát az Antant hatalmak az ún. Müncheni egyezménnyel feloszlatták, majd 1939 márciusában megszállták a német csapatok, és létrejött a Cseh-Morva Protektorátus. A szovjet csapatok szabadították fel 1945. május 8-án.

Múzeumok, galériák:

A Vár
területe naponta 5.00 – 24.00 óra között látogatható

Az egyes objektumok hétfő kivételével 10.00-18.00 között várják a látogatókat. Attól függően, hogy mennyi az időnk, hány objektumot kivánunk megtekinteni a következő lehetőségek között válogathatunk:

Szent Vitus székesegyházRégi Királyi PalotaSzent György Bazilika, Várbéli Lőportorony II. Rudolfnak és alkimistáinak gyűjteményével, Arany utcácska
Belépő: 220/110 korona Az alacsonyabb ár a gyermekekre /6-15 éves/ ill. a diákokra vonatkozik.
Csoportkedvezmény nincs.
Szent Vitus székesegyházRégi Királyi PalotaArany utcácska
Belépő: 180/90 cseh korona Az alacsonyabb ár a gyermekekre /6-15 éves/ ill. a diákokra vonatkozik.
Arany utcácska – 40 cseh korona
Strahovi Kolostor könyvtára 60 CZK, képtára 40 CZK
Loretto – 80 CZK
Nemzeti Múzeum – Václavské nám 1, Praha 1 – 80 CZK
Zsidó Múzeum – / a belépőjegy a következő objektumok megtekintésére jogosít fel:
Maisel Zsinagóga, ul. Maiselova 10, Praha 1
Spanyol Zsinagóga ul. Vězenská 1, Praha 1
Pinkasova synagoga ul. Široká 3, Praha 1
Klausova synagoga ul. U starého hřbitova 3, Praha 1
Régi Zsidó Temető /Starý hřbitov ul. Široká 1, Praha 1
A fenti objektumok az Állami Zsidó Múzeum fennhatásága alá tartoznak.
A Régiúj Zsinagóga azonban a prágai zsidó hitközségé, ezért ide külön kell belépőjegyet váltani!

A Nemzeti Galéria /Národní galérie/ fennhatósága alatt álló műemlékek és az ott megtekinthető állandó kiállítások:
Csehországi Szent Ágnes Kolostor ul. U Milosrdných 17, Praha 1
Cseh- és morvaországi valamint közép-európai középkori művészet /1200-1555/, belépő 100 CZK
Kinsky Palota /Palác Kinských Staroměstské nám. 12, Praha 1/ - rajz és grafikai állandó kiállítás, belépő: 100CZK
Vásárpalota /Veletrľní palác ul. Dukelských hrdinů 47, Praha 7/ - XIX. és XX. századi művészet. Kortárs művészet, belépő: 200CZK
Szent György kolostor /Klášter svatého Jiři/ Jiřské nám. 33 Praha 1, II. Rudolf kora művészete, cseh barokk. Belépő 50 CZK
Sternberg Palota /Šternbergský palác Hradčanské nám. 15, Praha 1/ Európai művészet a régi göröktől a barokk korig, belépő 100 CZK

A cseh konyháról:

Hol ehetünk igazi, jó prágai knédlit meg hozzá jó cseh sört?
Ki volt a magyar köztudatban az elhintője annak a tévhitnek, hogy a sztrapacska cseh étel?! Nem célunk ennek kibogozása, nem érnénk el vele semmit, de Uraim /és Hölgyeim/ meg fognak sértődni a pincérek, mert ugyan párját ritkítóan finom eledel, de nem tartozik a jellegzetes cseh ételek közé. A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrű levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a Šumavai savanyú gombalevest sok gombával.

Italok: Aperitiv – Becherovka – ld. Karlovy Vary.

Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És Švejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a „népiesebb” kocsmák árai is népiesebbek. Ezek listáját nem soroltuk be ide, mert egyrészt túl hosszú lenne, másrészt felfedezésük annál

Kedvenceink:
U Vystřelenýho voka
U Jánošikovej Češky

Közlekedés:
Prágában három metróvonal hivatott megoldani a tömegközlekedés legszámottevõbb részét. A villamosok, autóbuszok is hozzájárulnak ennek megoldásához. A Petøin hegyre közlekedõ fogaskerekû is ide tartozik. Jegyet a dohányboltokban, a metró automatáiban, a közlekedési vállalat jegyeladóiban vásárolhatunk. Az alapjegy ára 12 cseh korona, amellyel munkanapokon 60 percig utazhatunk, átszállni is lehet, illetve az éjszakai órákban, valamint munkaszüneti napokon 90 percig érvényesek. Vásárolhatók 8 kornás jegyek is, ezek azonban átszállásra nem jogosítanak, és felhasználási idejük 15 perc vagy 4 metrómegálló.

A gyermekek /6-15 évesig/ kedvezményes jegyeket vehetnek igénybe.

Parkolás:
A legmegfelelõbb megoldás valamelyik nagy mentesitõ parkolóban hagyni a kocsit és metróval utazni a központba. Az elsõ kerületben például tilos a parkolás, vannak ugyan parkolóházak, stb. áruk azonban 1 napra 700 cseh korona körül mozog. A Prágát Pozsonnyal összekötõ autópálya közelében is találunk ilyen mentesítõ - aránylag olcsó - parkolókat az Opatov vagy a Chodov metrómegállók közelében. Ha azonban más útvonalon érkezünk a cseh fõvárosba, kihasználhatjuk a Skalka, Zlièin, Palmovka, Nové Butovice, Radlická, Rajská zahrada vagy a Nádraľi Holešovice megállók közelében létesitett parkolókat is.

 


Aquatherma Apartman szálláshely
Aquatherma Apartman

Üdvözöljük Harkányban, az Aquatherma Apartmanban! Várjuk szeretettel Önt Magyarország egyik legjelentősebb gyógyfürdőhelyén. A víz gyógyító hatása, az előnyös földrajzi fekvés é...


Ildikó Vendégház szálláshely
Ildikó Vendégház

Üdvözöljük Baskón a Ildikó Vendégházban! Vulkanikus eredetű, kúp alakú hegyek ölelik körbe Baskót, amelyen egy hegyi patak csörgedezik végig. A terület a védett magashegységi kárp&aac...


János Vitéz Panzió szálláshely
János Vitéz Panzió

Üdvözöljük Egerben, a János Vitéz Panzió és Étteremben! Eger 1000 éves történelmű város, az államalapítás óta fontos szerepet játszott az ország történelmébe...


Alabástrom Apartman szálláshely
Alabástrom Apartman

Üdvözöljük Önöket Gyulán, az Alabástrom Apartman! Gyula élénk idegenforgalmával az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. A város legfőbb vonzereje...


© Jogvédelem